Kívánság...

Ma előszülinapozunk. Kíváncsi vagyok, hogyan fog alakulni, ugyanis most megint gebasz van Ri, Ad, és köztem. Utálom, hogy nem tudom kiűzni magamból a negatív gondolatokat, mert így befogja árnyékolni az egész bulimat. Pedig azt nagyon nem szeretném. Kíváncsi vagyok, hogy egyáltalán Ri eljön-e. Vagy még nagyobbat kell csalódnom benne... :(
Viszont annak nagyon örülök, hogy Ad-dal, és a többiekkel ünnepelhetek. :$
Szombaton meg Be is jön. *-* És akkor valószínűleg megnézzük a Breaking Dawn-t is a nap folyamán. ^^ Fuckyeaaah. (Y) :D :$
Csak addig is szívjuk el a békepipát... Ennyit kérek, nem többet!

(U)

Úgy látszik ez a sorsom...hogy lassan az összes ember, akit szeretek, és aki mellett mindig kiállok, azok elhagynak. Kibaszottul elegem van ebből az egész évből, sőt az egész életemből. Hogy alig történik valami jó, bezzeg a rossz az csőstől jön...

:/

Komolyan mondom, finoman és nőiesen fogalmazva is tele van a nem létező faszom. És hogy ezt mi váltotta/váltja ki? A meglehetősen szélsőséges hangulatingadozásaim, a sok tanulnivaló, meg hogy Ad megint csalódott.
Miért kell hitegetni az embereket? Jó, nem hiszem, hogy a srác rosszat akart volna neki, de akkor is. Hihetetlen...most jönne a szokásos nóta, hogy "minden pasi disznó, csak egyet akar mind, bezavarni a málnásba a kicsi macit..."
Egyébként ma egyedül mentem melózni, mert Ad lebetegedett elég rendesen, és így azért mégse jöhetett el dolgozni. :( Eleinte tök szar volt, de aztán oldódott a hangulat, és végül jól elhülyültem többiekkel. Viszont tényleg nagyon kicsi a világ, ugyanis az egyik csaj P-nek volt osztálytársa 8 évig. Hát mondom bazd. -.- Ilyen az én szerencsém. xD A másik lány meg szintén külső kolis, mit én, úgyhogy ja, vicces volt. :D
Ráadásul a hab a tortán, hogy máfél napom van megtanulni baszott sok mindent pszicológiára, és még egy másodemzést is okoznom kéne. :S Asszem nem fogok sokat aludni mostanában...

Szeretethiány...

Az utóbbi időben nagyon rámjött a szeretethiány, és halálirritáló, mert ettől csak sebezhetőnek és gyengének érzem magam. :/ Másrészről talán kezdek komolyodni, ugyanis mostanság egyre többször jut eszembe - Ad erre mondaná, hogy "hogy midbe jut? o.o" xD -, hogy jó lenne, ha lenne egy pasim, aki tényleg szeret. Valószínűleg nagyban rájátszik erre az is, hogy előbb említett barátnőmnek kialakulóban van egy kapcsolata. Aminek egyébként örülök, mert már ráfér a boldogság. ^^ Csak ne bántsa meg a srác, mert akkor addig élt. (A) Ráadásul jövő héten végre randiznak. Remélem jól fog elsülni. ;)
Bár én személy szerint nem várom az elkövetkező napokat, mivel hétfőn is, és szerdán is ZH, plusz beadandó, és előadás. :/ Arról nem is beszélve, hogy megint megyünk dolgozni. Ugyanis egy gyárnál melózunk napi 8 órában, egy héten órarendtől függően pár napot. Most a héten voltunk először, három napot, jövő héten viszont csak kétszer tudunk menni, mert szombaton megy haza tőlem B, meg én is megyek haza. :D
Igen ám, B jön hozzám pénteken. *-* Mert gólyabálunk lesz, és nem is az a lényeg, hanem az, hogy ő is itt lesz. Már nagyon hiányzik a bolond feje. :$ És külön jó, hogy ezt is megoszthatom vele. ^^
Most viszont így hajnali kettő elmúltával nyugovóra kéne térnem, ha már nem tanulok rendesen, hogy reggel minél előbb képes legyek felkelni, megcsinálni a házikat. :D -.-
Jajj, és olyan nagyon király lenne, ha gólyabál utáni hétfő-kedd-szerda tényleg elmaradna a tanítás egyetemi kari napok miatt. :$ De hát majd kiderül.
Puszipá♥

Vegyesgyümölcs :D

2011.09.29. (csütörtök)

Éreztétek már úgy, hogy minden egyszerre akar a nyakatokba szakadni? Jelenleg én ezt érzem. Tegnap úgy indultunk neki az esti bulinak, hogy tök fasza lesz, felhőtlenül fogjuk magunkat érezni stb..Hát a nagy lófaszt. Ezen elképzelések akkor romba dőltek már, mikor észrevettem, hogy Ri P-vel dumál, pedig előtte direkt megkértem, hogy csak őt kerülje el. Szóval mikor ezt megláttam, akkor kirohantam a szórakozóhely udvarára, hogy szabad utat eresszek a könnyeimnek. Ad utánam futott, és próbált megnyugtatni több-kevesebb sikerrel. Aztán eldöntöttem, hogy beszélek P-vel, ami nem volt a legjobb ötlet, ugyanis semmi jó nem sült ki belőle, jóformán megint veszekedtünk, szóval király volt. Főleg hogy az idióta barátnői folyton odajöttek, hogy ne balhézzak. -.- Látszik, hogy nem ismernek, akkor tudnák, hogy ez még igen szép és kulturált "vita" volt a részemről... Utána megint félrevonultam sírni, de Ad és Ro vigasztaltak, én pedig elterveztem, hogy már csak azért is jól fogom érezni magam. Aha, meg ahogy én azt elképzeltem... :/ A pulthoz mentünk, ahol Ad-ék kértek nekem is macifröccsöt, hogy feloldódjak, meg nevettettek is, de ekkor odajött hozzám Ri, és faggatott, hogy mi volt ez az egész, meg hogy sajnálja. Megkértem, hogy csak egy kicsit hagyjon legalább, de nem tette, így az este folyamán sokadszorra sírtam el magam. Persze a társaságunk egy része megijedt, merthogy eddig még nem láttak sírni. xD Aztán húzóra megittuk Ad-dal a piánkat, ami nem tett jót, mert megfájdult mindkettőnk gyomra. :/ Úgyhogy kiültünk a közeli park egy padjára, hogy jobban legyünk, és használt is valamennyire. Aztán visszamentünk bulizni, de Ad-dal sajnos veszekedtünk, vagyis ő kiabált velem, mert sikeresen félreértettük egymást. :( És akkor Ri előkerült a semmiből és leordította Ad-ot, hogy milyen stb.. Úgyhogy drága barátnőm elszaladt, én meg "kiosztottam" Ri-t, hogy nem hiszem el, hogy Ad-al nem tud normálisabban viselkedni, majd elmentem megkeresni barátnőmet, és végül a folyóparton találtam rá. (folyt.köv.)

Pár nap elteltével újra folytatom a bejegyzést. Szóval ott tartottam, hogy az én drágáim összevesztek, és ez eléggé megviselt pl engem is, nem is egyszer sírtam emiatt. :$ Utáltam a hidegháborút, ami köztük zajlott, olyan volt a hangulat az albérletben, mint egy kriptában kb. :S De szerencsére szombaton kibékültek, aminek jobban örültem akkor, mintha megnyertem volna a lottó ötöst. :$ xD Úgyhogy most nagyjából minden rendben. :D
Azóta voltunk pénteken ketten bulizni Ad-dal, ahol sikeresen kevertünk nálunk fiatalabb srácokkal. -.- xD (A) Bár az "enyém" csak fél évvel nálam, de hát akkor is. O.o
Szombaton meg Ri is velünk tartott, és egész fasza kis buli volt ^^ Főleg, mikor elrókáztam magam a szórakozóhely közepén. :/ xD Azóta is ezt hallgatom a többiektől. :D -.-
Tegnap meg sikeresen megfertőztek, úgyhogy ma tiszta zombi vagyok, Ad-ék szerint minimum hőemelkedésem van, szóval királyság. (N) De most megyek is kikúrálni magam. :D ;)

Az elmúlt hetek tartalmából... xD

Tudom már régen írtam ide, lassan egy hónapja, de az életem vett egy kb 180 fokos fordulatot...jó értelemben. :D A győri élet lefoglalja szinte minden percemet, amit cseppet sem bánok, imádom ezt a pörgést. ^^
Mit is mesélhetnék? A szobatársaimmal jól elvagyok, bár Ad-ék albérletében jóval több időt töltök, mint magában a koliban, sőt szerintem aludni is többet aludtam ott. :$ (A)
A velünk szemben lévő szobában fiúk vannak, és imádom őket, elég jól elszoktam velük dumálni, feltéve mikor ott vagyok. :D Amikor az első két sráccal megismerkedtem, akkor reggel 7ig lelkiztem, meg röhögcséltem velük, majd mikor G bealudt az ágyamon, akkor az akkor épp házon kívül tartózkodó szobatársam ágyán elkezdtem masszírozni Bá-t. Meg ő is engem, kikapcsolta a melltartómat is, felhúzta a pólómat, szóval első találkozásunkhoz képest elég jól elvoltunk. (A) Főleg mikor csókolgatni kezdte a hátam. Na ott beindultak bizonyos reakciók. xD
DE nem volt semmi, mégcsak csók sem, gondoltam nem adom magam olyan könnyen. :$ Jól meg is szívtam, mert azóta bár még dumáltunk párszor, nem volt ugyanolyan oldott hangulat. :( Mindennek ellenére G-vel meg remek a kapcsolatom, komolyan a legjobb fiú barátommá lépett elő, hihetetlenül jókat tudok vele lelkizni, az egyetlen probléma, hogy véleményem szerint ő többet érez irántam. :/ Ezek talán azt bizonyítják, hogy nincs fiú-lány barátság, mert az egyik fél mindig többet akar??? :/
Aztán mivel Bá nem csinált semmit azóta se, így bulikban elkezdtem elengedni magam, így eshetett meg, hogy egy igazán ittas estémen minimum 4 sráccal, plusz Ad-dal is smároltam. :| xD A probléma ott kezdődik, hogy mikor kiültünk páran, többek között az egyik sráccal, akivel kevertem - mellesleg kibaszott béna a gyerek, csak jól esett, hogy legalább neki kellettem, ha csak egy kurca kufircra is (amit persze nem kapott meg xD) -, akkor valahogy odakeveredett Bá és G... És konkrétan végignézték, ahogy azzal a nyomorékkal smároltam... úgyhogy fasza volt, Bá azóta is bunkóbban viselkedik velem, és ezt nem tudom mire vélni..könyörgöm ő nem tett semmit azért, hogy ő legyen az a valaki, akivel közelebbi kapcsoltba kerülök... :S :( De állítólag ő híresztelte el a szobájukban, hogy kiszívta pár srác a nyakam. Ez jelenthet valamit? :O
Aztán meg ott vannak Ad lakótársai... hát komolyan mondom, imádnivaló mindhárom srác. xD A vérszívás kegyetlenül megy, 0-24 órán keresztül. xD
Másrészről meg a fekete leves P, akivel már jópárszor összetalálkoztunk, de csak köszönés volt, mondjuk engem azok is megviseltek. :/ Az meg még inkább, hogy belepróbált szólni az életembe, hogy ne legyen már ekkora ribanc... hát kösz bazdmeg, szóval akkor sikeresen összevesztünk... -.- És elterveztem, hogy nem köszönök neki, ha ő nem köszön nekem, de múltkor is én kezdeményeztem, mert nem tudtam, hogy ő az, csak ugye a koliban mindenki köszön mindenkinek.. Úgyhogy jah.. viszont An és Ad mindig tartják bennem a lelket. Kis aranyosak ^^ ♥
Most viszont lépek, ugyanis a tegnapi bulit még nem pihentem ki, ugyanis aludtam kemény 3,5 órát, meg késő délután egyet...
Nem tudom mikor írok legközelebb, de addig is puszipáááá! ♥

Csak egy szösszenet...

Hűű, de régen írtam ide. :O Csak hát zsúfoltak voltak a napjaim, vagy éppen a hangulatom nem volt megfelelő egy-egy bejegyzés írásához.
Viszont történtek velem dolgok. Sajnos augusztus 20-án elveszítettem egy számomra nagyon fontos valakit. Mégpedig az én egyetlen kutyusomat, Brandyt. :'( 11 éves volt, ami azért szép kornak számít kutyáknál. Pedig beteg sem volt, egyik pillanatról a másikra lett rosszul. Nagyon ki voltam borulva, sőt még most is könnybelábadt a szemem, ahogy ezeket a sorokat pötyögtem. Látszik, hogy nekem volt a legfontosabb. =( Sose fogom elfelejteni, és mindig szeretni fogom. ♥
De tereljük vidámabb témák felé ezt a szösszenetet. ;) Holnap költözök fel Győrbe. ♥ Nagyon várom már, ugyanakkor nehéz lesz itt hagynom Anyát egyedül. =(
Viszont most nagyon bulizhatnékom és piálhatnékom van, szóval lehetne már  minimum 24 órával később. :$
Megyek is tovább pakolászni. :D
Bye-bye!

Valaminek a vége, valami újnak a kezdete... (:

Ennyi volt a munkánk, ugyanis a tegnapi nap befejeztük az összes ládát. Szívás. -.- Így kb 3000 ft plusztól elesünk. (N)
Jah, ráadásul kiutált minket - B-t és engem - a többi diák, és elkezdtek a hátunk mögött pofázni. Mit ne mondjak, csak kicsit húztam fel magam, főleg, hogy én amúgy se az a típus vagyok, aki csak úgy hagyja, hogy pocskondiázzák. :@ Úgyhogy kis híján nekik mentem. -.- De B visszafogott, bár őt is bosszantotta elég rendesen a sok idióta. Még Sz-ben is csalódtam. =(
De legalább a két munkafelügyelő sráccal összeismerkedtünk, és elhülyéskedtünk. ^^
Ma meg elvileg délben kiderül, hogy melyik kollégiumba vesznek fel, ha felvesznek - de tuti felvesznek, hiszen fő a pozitív hozzáállás! :P -, úgyhogy izgulok. :$

8 óra munka... ♫

Jelentem, dolgozó nő lettem. xD Csütörtökön telefonáltak az egyik diákszövetkezettől, hogy lenne munka számomra, érdekel-e? Persze pénszűkében elfogadtam, így tegnap, ma és hétfőn 8 órában ládákat takarítok. xD Ami azt jelenti, hogy műanyag ládákról a matricákat és egyéb ragasztókat le kell vakarászni spaknival (?), utána pedig vizes ronggyal kitörölgetni belülről is. :D 9-en, vagy 10-en - nem tudom pontosan, majd ma megszámolom :$ - vagyunk diákok, akik ezt a munkát végzik, és nem is olyan vészes, meg ládatakarításnál nem is erre gondoltunk. De jó, hogy ezt kell csinálni. Nem túl megerőltető, bár már lehorzsoltam a kezem, a tenyereim is fájnak, no meg mindkét lábamon két-két vízhólyag díszeleg, hála a vadonatúj tornacsukának. (Y) Mindenesetre B-vel mi folyton csináljuk a hangulatot, mindenen, de tényleg mindenen röhögünk, sőt az ott dolgozó idősebb munkásokkal is összehaverkodtunk. Éljen a beszélőkém. :P ;) Sőt, az egyikük a 8 órás munkaidő végén még targoncával fuvarozott is minket. Tök vicces volt rallyzni. xDxDxD
Jah, és mellesleg szerelmes lettem. O.O Van egy nagyon helyes srác is a csoportban, és áááwww. *wowhuuh* De sajna kiderült, hogy van barátnője. =( Ugyanakkor a flört még nem büntetendő, igaz? (A) Szóval húztuk egymás agyát elég rendesen, sőt megbeszéltem vele, hogy megmutatja a kockahasát. *-* Csak tegnap este elfelejtettük - mivel azt mondta, hogy majd csak nekem az öltözőben (A) -, így majd ma hajtom be rajta. xD
Úgyhogy zajlik az élet, sőt még várom is a mai munkanapot. :$ Persze nem a ládák miatt. xD Hanem a feelingje miatt, hogy dolgozunk, és a legvégén majd pénzt is kapunk érte. Na meg Sz - a cuki srác - sem elhanyagolható szempont. :D
De most megyek is készülődni, mert majd B-t is mi szedjük össze. :P Tök jó érzés, hogy életem első munkáját vele együtt csinálom. :$ Ebből a kis időből, ami suliig hátramaradt legalább ezt is kihasználhatjuk. *-*
Jah, a legviccesebb meg az, hogy tegnap, első munkanap lévén a diákszövetkezettől kifuvaroztak minket az ipartelepig, és mi a BMW-be ültünk be. (A) Aztán onnan is kiszállítottak minket, és mi megint egy BMW-be csüccsentünk. xD Életemben eddig egyszer sem ültem ilyen kocsiban, most meg egy délután alatt kétszer is. XD

Blah blah blah...xD

Először is azzal kezdem, hogy nem néztem meg azt a filmet, csak elkezdtem. :$ Nem volt hangulatom hozzá. :$ De egyszer pótolom eme hiányosságomat. :D
Az estém nagyon szuper volt. *-* B-vel dumáltunk, meg camoztunk msn-en, és annyit ökörködtünk, hogy hajnali fél egykor már fájt az oldalam a sok  nevetéstől. xD Felejthetetlen lesz, az biztos. ^^ Még sok ilyent szeretnék. :$ ♥
Ilyenkor ébredek rá, hogy tényleg rettentően fog hiányozni =(, másrészről már alig bírom kivárni a 30-ikát. =) Teljesen be vagyok zsongva, tökre várom, hogy találkozzunk a többiekkel, és megkezdődjön az eszeveszett őrület. *-* Főleg, hogy mostanában folyton rámjön a bulizhatnék. :$ De sajna nem tudok elmenni sehova se, mert jelenleg csóróság van, meg nincsenek is annyira jó party-k. -.- No de majd a felkészítő napokon..hajjaaaaj, lehet jobb lenne, ha elkezdenék félni. o.O A végén még detoxban kötünk ki, ha tartjuk magunkat az ígéretekhez, hogy miket iszunk feltétlenül. xD (A)
Egyébként nagyon vicces, mert múltkor mutattam An-nak egy bandát, akik ismert dalokat énekelnek áthangszerelve, és tegnap óta teljesen befüggött rá. xDxDxD Tiszta aranyos. =) ♥
Nem is írtam még, de Ad-dal meg kitoltuk a depizős határidőt 30-áig, ami annyit jelent, hogy addig szabad szomorkodnunk a fájó dolgok miatt. (A) Utána úgyis ott leszünk testileg is egymásnak, hogy felvidítsuk egymást, sötöbö. ^^ ♥
Jaaaah, és ma megérkezett a bankkártyám. *-* Annyira aranyos, hogy egyből beleszerelmesedtem. :$ ♥ Tudom hülyeség, de ez van. xD Ez vagyok én. :D

Kitárom a szárnyaim, és megtanulok repülni... ^^

Újra itt vagyok, és újra gépelek. A legutóbbi bejegyzésem óta történtek bizonyos dolgok. Például megint beszéltem P-vel. Ezúttal msn-en, ami ugyebár közvetlenebb, mint a facebookos üzengetés. Na már most, én kifaggattam elég alaposan, hogy miként élte meg az elmúlt majdnem fél évet, hiányoztam-e neki, ilyesmik. Erre az volt a válasza, hogy nem nagyon. Innentől fogva gondolom nem meglepő, hogy az est hátralévő részét jelentős mértékben átsírtam. :/ Sejtettem, hogy így érez, hiszen ha másképp lett volna, tuti többször érdeklődik felőlem. Ugyanakkor a kurva  remény nem adta  fel. De meglett az eredménye, újból pofára estem. :/
Másnap letöltöttem az Éld az életed című filmet, közben pedig Ad-al lelkiztünk. Neki is vannak problémái, nekem is, és így pont jól jön ki a helyzet, vagy hogy is fogalmazzam meg, hogy ne hangozzon hülyén. Többen támogatnak engem is (pl: An♥, B♥), őt se csak én buzdítom, mégis... át tudjuk érezni a másik helyzetét, és ez jelentősen rásegít arra, hogy tanácsokat tudjunk adni egymásnak, és azok ne pusztán csak üres szavak legyenek. Mindegy, aki érti érti, nem tudom jobban elmagyarázni. :$
Viszont megfogadtuk, hogy mától vége a depizésnek, új életet kezdünk, nem fogunk olyanok miatt bánkódni, akik nem érdemlik meg, és jóformán szarnak a fejünkre. ;) Remélem sikerül betartanunk ezt az ígéretünket! (yn) Mondjuk nem könnyű feladat, de kitartunk a végsőkig! Meg eprsze egyszerűbb lesz, amikor már ténylegesen ott leszünk egymásnak. :D Ami pontosan 21 nap, azaz három hét múlva be is fog következni. *-*
Apropó aug 30.: Nagyon várom már,  biztos felejthetetlen élmény lesz a mi csipetcsapatunkkal! :P
Jah, és ha minden összejön, akkor B eljön majd a gólyabálunkra. =) Jó lesz, ha ő is megismeri majd az új barátaimat. :$ Meg ők is az én Igaz Barátomat. Ugyanis tegnap vele is szóba került P-téma, és ő azt mondta, hogyha újból kurva jóban lennék P-vel, azt se bánná, a lényeg, hogy boldog legyek. Kérdem én, mi ő, ha nem egy Igaz Barát??? Egyszerűen imádom, és nagyon fog hiányozni. =( ♥
Na de most megnézem a filmet, és utána írok, hogy milyen hatással volt rám. ;)

Nem hittem volna...

A mai napomra talán a legmegfelelőbb szó az, hogy fura. És hogy miért? Mert hajnali negyed egykor, mikor Ad-al P-ről beszélgettünk, egyszer csak kaptam egy üzenetet facebookon. Tőle. Mármint P-től. Teljesen lesokkoltam, elkezdtem remegni, a szívem is szúrt, úgyhogy durva volt.  Aztán én válaszoltam üzijére, ő meg délelőtt megint írt, én meg ismételten vissza, végül pedig megkérdezte, hogy nem lenne e kedvem chaten dumálni. o.O Én meg miért is ne alapon belementem, végül kb egy órát beszéltünk ott, és én teljesen összezavarodtam. Nem elég, hogy a beszélgetés jelentős részét végigbőgtem, olyanokat mondott, amiktől az állam kb a földet súrolja.
Ugyanis miközben kiöntöttem neki a szívem azzal kapcsolatban, hogy még mindig szeretem, és hiányzik, a tudomásomra hozta, hogy az egyik tőlem kapott fényképes ajándék még mindig ki van rakva a tévéje tetejére. :| Meg felajánlotta a segítségét, hogy ha bármi van, meghallgat, és ha tud, ad tanácsot, meg ilyesmi.
Most akkor kérdem én: WTF? Nem tudom már, hogy mit kellene tennem. Adjak még egy esélyt magunknak, holott tisztáztuk, hogy már semmi sem lesz ugyanolyan, mint régen?! Vagy inkább hagyjam az egészet a francba? Ajj, nehezebb ez az egész "kibékülős" dolog, mint azt gondoltam volna.
Viszont ajánlott egy könyvet, ami abban segít, hogyan gyógyítsam meg saját magam a lelki eredetű problémámból. El is kezdtem olvasni, és hihetetlen, mennyire hatásos. Még csak kb 5 oldalt olvastam el belőle, mégis úgy érzem, hogy érdemes lesz folytatnom, mert meglesz a gyümölcse. :$
Aztán meg ma találkoztam Sz-el is, akivel kb suli vége óta nem, és nagyon jó volt, csomót hülyültünk, viszont én úgy vettem észre, hogy eléggé haragszik P-re. :| Gondolom azért, ami történt. Úgyhogy jahm. :)
Most egyelőre búcsúzom... :)

SP - avagy spontán pötyögés xD

Jelentkeztem a koleszba!!! Remélem összejön ahogy tervezem, és a külsőbe kerülök. (yn)
Jajj, most még jobban várom az augusztus 30-át. Ugyanis depiztünk Ad-val, és hogy jobb kedvre derüljünk, kitaláltuk, hogy camozunk. Vicces volt, első ilyennek meg tökéletes. Igaz, hogy én közben könnyeztem is, mert P-s dolgokat mutogattam neki, de mégis egy élmény volt. :$ Remélem ő is hasonlóképpen gondolja, gáz lenne, ha csak én vélekednék így. o.O Mindenesetre tuti emlegetni fogjuk majd ezt az éjszakát az évek folyamán. :D ;)
Örülök, hogy a csoporttársam lesz, és hogy nyugodtan kiönthetem neki a szívem. :$ ♥
An meg Pécsre utazik kb 4 óra múlva, és fura lesz, hogy nem beszélünk mindennap, de remélem jól fogja érezni magát! =) Megérdemli, utána meg bepótoljuk az elvesztegetett időt! :$ ;) ♥
B holnap meg fürödni megy Pápára barátjával és annak a családjával, utána meg kedd-szerda-csütörtök náluk leszek, mert szülei mennek nyaralni, szóval miénk lesz a ház! (A) ♥
Viszont mennem kéne aludni, mert hat óra múlva kelhetek, ugyanis Anyával megyünk bankkártyát csináltatni nekem! *-*
Szép álmokat! (:

Az életem egy része dióhéjban...

Mit kell rólam tudni?
18 éves leányzó múltam, akinek viszonylag hamar fel kellett nőnie. A szüleim pár hónapja váltak el, de viszonylag szépen lerendezték az egész procedúrát, nem voltak hollywoodi filmbe illő már-már véres összecsapások ügyvédek között. Szerencsére! :)
A másik, ami bebizonyította, hogy az élet korántsem fenékig tejfel az az volt, amikor a legjobb barátnőm, akit a világon mindenkinél jobban szerettem, bejelentette, hogy neki már más az ideális barátnő. Mit ne mondjak, csak "kicsit" vágott padlóra az egész... Tisztában vagyok vele, hogy az utolsó hónapok szinte már csak a veszekedésekről szóltak, én mégsem tudtam csak úgy lemondani róla, ahogyan ő tette velem. :/ Ráadásul a viták többsége is a másik lány (D), illetve az én sulis legjobb barátnőm (B) miatt robbantak ki, mert féltünk, hogy a nagy távolság - 145 km - miatt valamelyikőnk jobban megszereti azt, aki nap, mint nap mellette tud lenni testileg is. Minden jel szerint akkor én nem hiába aggódtam.:S :(
A "szakítást" - nem tudok rá jobb szót - követő időszak mondhatni életem legsötétebb részéhez tartozik. Ugyanis éjt nappallá téve sírtam, sőt zombi módra éltem, nem voltam képes tiszta szívből nevetni, sőt kést is raktam a kezemhez...
Aztán a sulis barátnőm folyamatos próbálkozásai a fevidításomra, és a gondolataim elterelésére végül sikerrel jártak. Egyre jobban megszerettem, és immáron az egyik legfontosabb szerepet tölti be hétköznapjaimban, mégis... nem tudom annyira szeretni, mint P-t. És ez nagyon zavar, mert tudom, hogy B megérdemelné, hogy az abszolút legjobb barátnőm legyen. De egyszerűen nem megy. Talán mégis igaz az az idézet, hogy "Sok embert szerethetsz a világon, de feltétel nélkül, és mindennél jobban csak egyetlen egyet." (U)
Mindenesetre szar érzés, mert az elmúlt napokban ismét rámjött P hiánya, ami miatt már párszor sikerült is elsírnom magam. -.-
Slusszpoén, hogy ő is arra a egyeteme jön elvileg, amelyikre én, hacsak nem halaszt egy évet. Én már nem tudom, melyiknek örülnék jobbn, de félek, hogyha meglátom, akkor elsírom magam, vagy nagyon befordulok, esetleg ordítani kezdek... No mindegy, majd kiderül. :)
Viszont jó hír, hogy a 23-ból már megismertem 8 csopottársamat, és egyszerűen imádom őket. :$ Nagyon aranyosk. :D Leginkább Ad-t és An-t szeretem, hihetetlen, de már az első pár perc után tudtam, hogy nagyon jóban leszünk. :P Már a első napokat/heteket tevezzük együtt. Buli buli hátán! ;) Sőt, lassan már jelmondatunkká válhat, hogy "New school, new life!" Majd meglátjuk! ;)